Madárvadászok

Nemrég látott napvilágot az egyik legjelentősebb nemzetközi madártani szakfolyóirat, az Ornis Hungarica 2024-es kötete, melynek egyik tanulmánya a házi macskák madárpusztításáról közöl megdöbbentő adatokat. Igaz, nem Magyarországról, hanem Ukrajnában a Bukovinai-Kárpátok urbanizált régióit kutatta a szerző. Sajnos hazai viszonyok között még – legalábbis tudomásom szerint- nem készült ilyen részletes tanulmány, ezért kénytelenek vagyunk külföldi példák alapján következtetni arra, mekkora természetvédelmi problémát jelenhetnek a Kárpát-medencében kóborló macskák. Nos, az Ukrajnai tanulmányból kiderül, hogy a vizsgált területen átlagosan évi 509 000 madarat pusztítanak el a puhaléptű vadászok, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden második-harmadik elpusztult madár haláláért a házi macskák a felelősek! (Pardon, nem a macskák, hanem a felelőtlen gazdáik!)

Több a macska mint a kutya

A házi macskák ma a legnépszerűbb társként tartott állatok, a legtöbb felmérés szerint a háztartásokban élő cirmosok száma meghaladja a kutyákét. S akkor még nem beszéltünk a sok millió gazdátlan, kóbor- és félig kóbor macskáról. Ma Magyarországon állományukat hivatalosan 2,33 millióra becsülik.

Kutatások is bizonyítják, hogy a macskák nem csak annyi egyedet ölnek meg, amennyit ténylegesen el is fogyasztanak. Jó példa erre, hogy olykor a fölösleg egy részét (megölt madarat, emlőst, gyíkot) a bejárat elé helyezve gazdájuknak „ajándékozzák.”  Egy ausztrál felmérés szerint minden macska, amely nem kizárólagosan szobacica, naponta legalább egy zsákmányállatot ejt el. Az országban 6,6 millió macska él, érdemes ezt a számot felszorozni a napok számával…S arról még nem is esett szó, hogy több kistestű erszényes kipusztulásához vagy végzetes megfogyatkozáshoz is jelentősen hozzájárultak a doromboló kedvencek.

Az Egyesült Államokban nagyjából 86 millió macskát tartanak, s közülük a szabadon tartott vagy kóbor házi macskák évente 1,3-4,0 milliárd (!) madarat pusztítanak el. Kanadában a macskák felelősek a szárazföldi madarak elhullásának 74 százalékáért, így általuk évente akár 350 millió madár is áldozatul eshet az országban.

Nagy-Britanniában kilenc millióra becsülik macskaállományt. Az ottani kutatások azt mutatták, hogy áprilistól-augusztusig a házi macskák által okozott becsült veszteség 92 millió prédaegyed, amiből csak madár 27 millió lehetett!  Ha a magyar macskák olyan sikeresek a vadászatban, mint külföldi fajtársaik, könnyen kiszámolható, hogy hazánk 2,33 millió macskája mekkora kárt tesz a hazai faunában!

Erdőn, mezőn

Bátran kijelenthetjük, hogy ma már  hazánk egész területén felettébb komoly természetvédelmi problémát jelent a nagy számban előforduló macskák jelenléte. Nem csak a valóban kóbor egyedeké, hanem azoké a példányoké is, amelyek „kerti macskák”, azaz van tulajdonosuk. Ám ezek a cicák is épp úgy vadásznak, mint sanyarú sorsú társaik. Lévén – mint említettem- nem csak akkor zsákmányolnak, ha éhesek –  édes mindegy, hogy mennyi ízletes táp kerül a táljukba! A madarakon kívül fognak mást is, például rovarokat, hüllőket, kétéltűket. Persze az sem tagadhatjuk, hogy egér- és pocokfogásukkal némi hasznot is hajtanak. Ám a legtöbb gondot okozó vándorpatkányt csak a legnagyobb macskák képesek legyűrni – ha egyáltalán akarnak velük harcolni. Így hiú remény arra gondolni, hogy ezeket a nagy testű rágcsálókat féken tartják derék cirmosaink. Míg nem voltak nálunk vándorpatkányok, addig a jóval kisebb, azóta már szinte  kiveszett házi patkány még szép számmal szerepelt a zsákmánylistájukon, de ezt a fajt teljesen kiszorította az agresszív vándor.

Létezik egy másik ok is, ami miatt a macskák csökkentik a madarak számát. Ez pedig a stressz, különösen a fészkek környékén. Megfigyelték, hogy jelenlétük a szülőmadarak viselkedését is megváltoztatja, s azok emiatt 33%-kal csökkenthetik a fiókáknak hordott táplálékot.

Mit a teendő?

Az már kétségtelen, hogy humánus módon mindenképpen csökkenteni kellene a macskák számát. Ennek több oka is van. Egyfelől a már említett, igen nagy mértékű természetkárosítás. Ám emellett a macskák különféle zoonózisokat is terjesztenek. Ilyen lehet például a veszettség. Kevesen tudják, hogy Magyarországon az utóbbi években csupán veszett macskák támadtak emberre – nem kutyák, netán rókák, mint ahogy azt sokan gondolnák.

Nagy gondot jelent, hogy a parkokban gyakran etetik a kóbor macskákat, és ez egy-egy kisebb területen  egészségtelen módon megnöveli a számukat.

Emellett maguk a macskák is veszélyben vannak. Itt elsősorban nem a gépkocsikra és egyéb „emberi tényezőkre”, például szándékos vagy véletlen mérgezésre gondolok, hanem a számos betegségre és parazitára, ami gyötri őket. A kóbor macskák élettartama ezért meglehetősen rövid, ám a kertekből mindig újratermelődnek.

A legfontosabb volna társadalmi szinten elfogadtatni, hogy csak az tartson macskát, aki valóban szeretne! Az a szemlélet, hogy minden portához kellenek macskák nem csak idejét múlta, de káros is. Aki nem akarja tenyészteni a macskáját, az pedig ivartalanítsa! A sok, mondjuk úgy, nem tervezett módon született aranyos kiscicát ugyan könnyű elajándékozni, de ez csak tovább gerjeszti a problémát. Aki macskát tart, jól teszi, ha lakásban és/vagy kerti kifutóban tartja. Az American Veterany Medical Association szerint a bent tartott házi kedvencek hosszabb és boldogabb életet élnek, mint kint élő  társaik.

Ám ha az a csoda megtörténne, hogy minden macskatartó ivartalanítaná a macskáját, még mindig maradna egy nagy probléma. A kóbor macskáké, ők ugyanis remekül szaporodnak mindenféle emberi segítség nélkül. Emberfeletti megoldásnak és felettébb költségesnek tűnik őket befogni, ivartalanítani, majd ismét elengedni.  Ha ez nem történik meg, előbb-utóbb a természet védelmében drasztikusabb intézkedéseket kell foganatosítani.

Kovács Zsolt